Nézz szét!!! Van itt minden,mint a búcsúban!
Csak a Puffin lekvár ad erőt és mindent legyőző akaratot!!!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
1 [szerkesztés]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Formula–1 | |
|---|---|
 | |
| Kategória | együléses autóverseny |
| Helyszín | nemzetközi |
| Első év | 1950 [1] |
| Gumik |  Bridgestone |
| Versenyzők | 20 |
| Csapatok | 10 |
| Motorok | 4 (Ferrari, Mercedes, Renault, Cosworth) |
| Egyéni győztes | .svg&filetimestamp=20090406124033){kind=small} Jenson Button |
| Győztes csapat | Brawn GP |
| Honlap | formula1.com |
| Formula–1 |
|---|
|
Aktuális szezon |
| Formula–1-gyel kapcsolatos szócikkek |
| Listák |
|
Versenyzők |
| Rekordok |
|
Versenyzői rekordok |
A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma–1) az autóversenyek legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg.[2] A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt.[3] A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (Nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több millióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában.[4]
Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték,[5] idén a 60. szezont futják. A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben, Törökországban és Szingapúrban. 2009-ben tizenhét versenyt rendeznek,[6] ebből nyolcat Európán kívül. 1986 óta 23 alkalommal rendezték meg a Formula–1 Magyar Nagydíjat, a versenysorozat eddigi egyetlen futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek.[7]
Az autók a több mint 750 lóerős, 18 000 percenkénti fordulatra korlátozott V8-as, 2,4 literes motorok segítségével gyakran elérik a 300 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 5 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika, a felfüggesztés és a gumiabroncsok.
A Formula–1 a világ egyik legdrágább sportága,[8] a csapatok költségeit nagyrészt szponzorok fedezik. A legnagyobb befolyással a Formula–1-ben a brit Bernie Ecclestone, a Formula
1950 óta évente rendeznek Formula–1-es világbajnokságot, amit több verseny – más néven Grand Prix, magyarul Nagydíj – alkot. A futamok végén az első nyolc versenyző pontrendszer alapján, a beérkezési sorrendnek megfelelően pontokat kap. Ha a mezőny valamilyen okból nem teljesítette a versenytáv felét, a versenyzők csak a helyezésükért járó pontok felét kapják meg.
|
Ponttáblázat
|
A világbajnoki címet annak a versenyzőnek adják, aki az év végén a legtöbb ponttal rendelkezik. Pontegyenlőség esetén a több jobb helyezés dönt (győzelmek száma, második helyek, harmadik helyek és így tovább), bár a bajnoki cím még nem dőlt el ilyen módon. Az eddigi legkisebb különbséggel, 0,5 ponttal Niki Lauda nyert világbajnokságot, 1984-ben.[10] A pontozási rendszert 1950 óta többször változtatták, eleinte csak az első öt versenyzőt pontozták, ekkoriban a leggyorsabb kört megfutó versenyző is kapott egy pontot. Később az 1 pontot a 6. helyezett kapta. A jelenlegi rendszer 2003 óta van érvényben.[11] 2010-től a tervek szerint az egyéni világbajnoki címet nem a legtöbb pontot, hanem a legtöbb győzelmet elérő versenyző fogja nyerni.[12]
Lásd még: Formula–1-es pontozási rendszerA világbajnokságokban csapatok vesznek részt (jelenleg 10), amelyeknek két, ugyanolyan típusú autóba két versenyzőt kell ültetniük. Pilótaváltás bármikor történhet, ha egy csapat versenyzője megsérül vagy a vezetők nem elégedettek vele. Helyére beültetnek valaki mást, legtöbbször a csapat tesztpilótáját. 1958 óta az egyéni világbajnok mellett évente konstruktőri világbajnokot is avatnak. Az a csapat nyeri el ezt a címet, amelynek versenyzői együttvéve a legtöbb pontot szerezték. Az első kiírást a Vanwall nyerte.[13]
A Formula-1 2009-es világbajnoka a brit Jenson Button, a konstruktőri vb-cím birtokosa a Brawn GP. A 2009-es idény 2009. március 29-én kezdődött az Ausztrál Nagydíjjal és november 1-jén ért majd véget az Abu Dzabi Nagydíjjal.[6]
Lásd még: 2009-es Formula–1 világbajnokság
| Csapatok és versenyzőik a 2009-es Formula–1 világbajnokságon | ||||||||||
| McLaren | Ferrari | BMW | Renault | Toyota | Toro Rosso | Red Bull | Williams | Force India | Brawn GP | |
| 1 Hamilton 2 Kovalainen |
3 Fisichella 4 Räikkönen |
5 Kubica 6 Heidfeld |
7 Alonso 8 Grosjean |
9 Trulli 10 Kobajasi |
11 Alguersuari 12 Buemi |
14 Webber 15 Vettel |
16 Rosberg 17 Nakadzsima |
20 Sutil 21 Liuzzi |
22 Button 23 Barrichello | |
| Egyéb versenyzők a szezonban: Bourdais (Toro Rosso); Massa (Ferrari); Piquet (Renault); Badoer (Ferrari);
Glock (Toyota) | ||||||||||
Nagydíjak [szerkesztés]
Bővebben: Formula–1-es nagydíjak listája
A régebben futamot rendező országok bordó, a jelenlegi versenyt rendezők zöld, a jövőbeni futamokat rendezők sárga színnel vannak jelölve
Minden szezon több versenyből áll, melyeket Grand Prix-nek, magyarul Nagydíjnak neveznek. Egy nagydíj hivatalos nevét mindig a rendező ország nyelvén tüntetik fel, pl.: "Magyar Nagydíj", "Grosser Preis von Deutschland". Egy országban egy évben egyszerre több nagydíjat is rendezhetnek, de nem azonos névvel, pl.: Német Nagydíj, Európai Nagydíj. Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok is rendezett már két, nagyon ritkán három nagydíjat egy szezonban. Luxemburgi nagydíjat is tartottak már, azonban a versenyt nem a miniállamban, hanem a szomszédos Németországban, a Nürburgringen bonyolították le. Szintén nem San Marinó-ban, hanem Olaszországban, a Bologna melletti Imolában rendezték meg 1981 és 2006 között a San Marinó-i Nagydíjat. 1950 és 1954 közt a Svájci Nagydíjat valóban Svájcban, Bremgartenben rendezték meg, azonban a Le Mans-i tragédia következtében betiltották Svájcban a versenyzést, nem is tért vissza a Formula–1 versenynaptárába. Az 1982-es szezonban azonban rendeztek Dijonban egy futamot, Svájci Nagydíj néven. Az első szezon, 1950 óta 35 különböző nevű nagydíjat rendeztek, 26 országban, 63 Formula-1-es pályán.[14] A legtöbbet Európában, de ma már számos versenyt tartanak Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában. Afrikában egy alkalommal rendeztek Marokkói Nagydíjat és huszonháromszor Dél-Afrikai Nagydíjat.
A Formula–1 történetében legtöbbször az Olasz-és a Brit Nagydíjat rendezték meg, amelyek eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a Monacói, a Belga, a Francia-és a Német Nagydíj. A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg, megszakítás nélkül.[15]
Az első évben a világbajnokság 7 versenyből állt, az Indianapolisi 500 mérföldes verseny kivételével mindegyiket Európában rendezték. (Az Indy 500 1950-től 1960-ig beleszámított a világbajnokságba, bár nem Formula–1-es szabályok szerint rendezték és szinte kizárólag helyi versenyzők vettek rajta részt, akik a többi Formula–1-es versenyen nem indultak.) A versenyek száma mára jelentősen megnőtt, a legtöbb nagydíjat, 19-et 2005-ben rendezték.[16] Idén 17 versenyt tartanak.[6]
A világbajnokság bővülésének egyik oka, hogy a szabályok lefektetése, 1946 óta sok versenyt tartottak Formula–1-es szabályok szerint, amik nem számítottak bele a világbajnokság végeredményébe. Mivel a legtöbb versenyző ezeken a nagydíjakon is elindult, kézenfekvő volt, hogy az ott elért eredmény is számítson a világbajnokságban. Másrészt egyre több új ország is szeretett volna nagydíjat rendezni, különösen, amióta a sportágban megjelentek a szponzorok és rendszeressé váltak a tv-közvetítések. 1973-ban már 15 versenyt tartottak az egy évvel korábbi 12-höz képest,[17] 1984 óta pedig sosem ment a nagydíjak száma 16 alá. Mivel egy idényben húsznál több versenyt nem lehet tartani,[18] az új helyszínek megjelenése egyúttal azt is jelenti, hogy néhány ország elveszítheti a nagydíját, ha nem tudja vagy nem akarja modernizálni a pályáját (Hollandia, Argentína, Portugália), vagy ha nem sikerül megfelelő szponzori hátteret biztosítani az eseménynek (Egyesült Államok).[19]
A legújabb versenyhelyszín az idén bemutatkozó Abu Dzabi Nagydíj, ami a Formula–1 második közel-keleti helyszíne. 2008-ban a Szingapúri Nagydíj volt a sportág első éjszakai versenye. Nem régi a 2005-ös Török, valamint a 2004-es Kínai- és Bahreini Nagydíj sem. Több új versenyt is terveznek a közeljövőben, például a Dél-Koreai és Indiai Nagydíjat 2010-ben, az Európai Nagydíjat pedig 2008 óta Valenciában rendezik.
A rendező országon belül is változhat a nagydíj helyszíne, ha új, biztonságosabb, nagyobb befogadóképességű pálya épül. Nagy-Britanniában 1963 és 1986 között rotációt alkalmaztak a Brit Nagydíj két tradicionális helyszíne, Silverstone és Brands Hatch között.[20] (A verseny 2010-től Silverstoneból a Donington Parkba költözik.) A Német Nagydíjat ennek mintájára a Hockenheimringen (2006, 2008, 2010) és a Nürburgringen (2007, 2009, 2011) felváltva rendezik. Hasonló a helyzet a Japán Nagydíjjal, amit 2009-től szintén felváltva tartanak Suzukában és a Fuji Speedwayen.