Nézz szét!!! Van itt minden,mint a búcsúban!

Csak a Puffin lekvár ad erőt és mindent legyőző akaratot!!!



1 [szerkesztés]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Formula–1
A hivatalos Forma 1 logo
Kategória együléses autóverseny
Helyszín nemzetközi
Első év 1950 [1]
Gumik Japán Bridgestone
Versenyzők 20
Csapatok 10
Motorok 4 (Ferrari, Mercedes, Renault, Cosworth)
Egyéni győztes Nagy-Britannia Jenson Button
Győztes csapat Nagy-Britannia Brawn GP
Honlap formula1.com
Formula–1
Aktuális szezon

2009-es Formula–1 világbajnokság

Formula–1-gyel kapcsolatos szócikkek

A Formula–1 története
Formula–1-es pontozási rendszer

Listák

Versenyzők
Nem kvalifikált versenyzők
Egyéni világbajnokok
Konstruktőri világbajnokok
Konstruktőrök
Nagydíjak
Nagydíjgyőztesek
Versenypályák
Halálos balesetek
Közvetítő csatornák
Piros zászlóval megszakított futamok

Rekordok

Versenyzői rekordok
Konstruktőri rekordok
Gumi rekordok
Verseny rekordok

A Formula–1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma–1) az autóversenyek legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg.[2] A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt.[3] A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (Nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több millióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában.[4]

Az első Formula–1-es világbajnokságot 1950-ben rendezték,[5] idén a 60. szezont futják. A Formula–1 történelmi központja Európa, ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő ázsiai országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között Malajziában, Kínában, Bahreinben, Törökországban és Szingapúrban. 2009-ben tizenhét versenyt rendeznek,[6] ebből nyolcat Európán kívül. 1986 óta 23 alkalommal rendezték meg a Formula–1 Magyar Nagydíjat, a versenysorozat eddigi egyetlen futamát, amelyet volt szocialista országban rendeztek.[7]

Az autók a több mint 750 lóerős, 18 000 percenkénti fordulatra korlátozott V8-as, 2,4 literes motorok segítségével gyakran elérik a 300 km/órás sebességet, egyes kanyarokban 5 g-s erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az elektronika, az aerodinamika, a felfüggesztés és a gumiabroncsok.

A Formula–1 a világ egyik legdrágább sportága,[8] a csapatok költségeit nagyrészt szponzorok fedezik. A legnagyobb befolyással a Formula–1-ben a brit Bernie Ecclestone, a Formula


A 2008-as év világbajnoka, Lewis Hamilton

1950 óta évente rendeznek Formula–1-es világbajnokságot, amit több verseny – más néven Grand Prix, magyarul Nagydíj – alkot. A futamok végén az első nyolc versenyző pontrendszer alapján, a beérkezési sorrendnek megfelelően pontokat kap. Ha a mezőny valamilyen okból nem teljesítette a versenytáv felét, a versenyzők csak a helyezésükért járó pontok felét kapják meg.

Ponttáblázat

Helyezés Kapott pont
1. 10
2. 8
3. 6
4. 5
5. 4
6. 3
7. 2
8. 1

A világbajnoki címet annak a versenyzőnek adják, aki az év végén a legtöbb ponttal rendelkezik. Pontegyenlőség esetén a több jobb helyezés dönt (győzelmek száma, második helyek, harmadik helyek és így tovább), bár a bajnoki cím még nem dőlt el ilyen módon. Az eddigi legkisebb különbséggel, 0,5 ponttal Niki Lauda nyert világbajnokságot, 1984-ben.[10] A pontozási rendszert 1950 óta többször változtatták, eleinte csak az első öt versenyzőt pontozták, ekkoriban a leggyorsabb kört megfutó versenyző is kapott egy pontot. Később az 1 pontot a 6. helyezett kapta. A jelenlegi rendszer 2003 óta van érvényben.[11] 2010-től a tervek szerint az egyéni világbajnoki címet nem a legtöbb pontot, hanem a legtöbb győzelmet elérő versenyző fogja nyerni.[12]

A világbajnokságokban csapatok vesznek részt (jelenleg 10), amelyeknek két, ugyanolyan típusú autóba két versenyzőt kell ültetniük. Pilótaváltás bármikor történhet, ha egy csapat versenyzője megsérül vagy a vezetők nem elégedettek vele. Helyére beültetnek valaki mást, legtöbbször a csapat tesztpilótáját. 1958 óta az egyéni világbajnok mellett évente konstruktőri világbajnokot is avatnak. Az a csapat nyeri el ezt a címet, amelynek versenyzői együttvéve a legtöbb pontot szerezték. Az első kiírást a Vanwall nyerte.[13]

A Formula-1 2009-es világbajnoka a brit Jenson Button, a konstruktőri vb-cím birtokosa a Brawn GP. A 2009-es idény 2009. március 29-én kezdődött az Ausztrál Nagydíjjal és november 1-jén ért majd véget az Abu Dzabi Nagydíjjal.[6]

Csapatok és versenyzőik a 2009-es Formula–1 világbajnokságon
McLaren Ferrari BMW Renault Toyota Toro Rosso Red Bull Williams Force India Brawn GP
Hamilton
Kovalainen
Fisichella
Räikkönen
Kubica
Heidfeld
Alonso
Grosjean
Trulli
10 Kobajasi
11 Alguersuari
12 Buemi
14 Webber
15 Vettel
16 Rosberg
17 Nakadzsima
20 Sutil
21 Liuzzi
22 Button
23 Barrichello
Egyéb versenyzők a szezonban: Bourdais  (Toro Rosso);  Massa  (Ferrari);  Piquet  (Renault);  Badoer  (Ferrari);  

Glock  (Toyota)

 

Nagydíjak [szerkesztés]

Országok, melyek Formula–1-es nagydíjat rendeztek
A régebben futamot rendező országok bordó, a jelenlegi versenyt rendezők zöld, a jövőbeni futamokat rendezők sárga színnel vannak jelölve
A Monacói Nagydíj hagyományos színhelye, Monte Carlo

Minden szezon több versenyből áll, melyeket Grand Prix-nek, magyarul Nagydíjnak neveznek. Egy nagydíj hivatalos nevét mindig a rendező ország nyelvén tüntetik fel, pl.: "Magyar Nagydíj", "Grosser Preis von Deutschland". Egy országban egy évben egyszerre több nagydíjat is rendezhetnek, de nem azonos névvel, pl.: Német Nagydíj, Európai Nagydíj. Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok is rendezett már két, nagyon ritkán három nagydíjat egy szezonban. Luxemburgi nagydíjat is tartottak már, azonban a versenyt nem a miniállamban, hanem a szomszédos Németországban, a Nürburgringen bonyolították le. Szintén nem San Marinó-ban, hanem Olaszországban, a Bologna melletti Imolában rendezték meg 1981 és 2006 között a San Marinó-i Nagydíjat. 1950 és 1954 közt a Svájci Nagydíjat valóban Svájcban, Bremgartenben rendezték meg, azonban a Le Mans-i tragédia következtében betiltották Svájcban a versenyzést, nem is tért vissza a Formula–1 versenynaptárába. Az 1982-es szezonban azonban rendeztek Dijonban egy futamot, Svájci Nagydíj néven. Az első szezon, 1950 óta 35 különböző nevű nagydíjat rendeztek, 26 országban, 63 Formula-1-es pályán.[14] A legtöbbet Európában, de ma már számos versenyt tartanak Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában. Afrikában egy alkalommal rendeztek Marokkói Nagydíjat és huszonháromszor Dél-Afrikai Nagydíjat.

A Formula–1 történetében legtöbbször az Olasz-és a Brit Nagydíjat rendezték meg, amelyek eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a Monacói, a Belga, a Francia-és a Német Nagydíj. A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg, megszakítás nélkül.[15]

Az első évben a világbajnokság 7 versenyből állt, az Indianapolisi 500 mérföldes verseny kivételével mindegyiket Európában rendezték. (Az Indy 500 1950-től 1960-ig beleszámított a világbajnokságba, bár nem Formula–1-es szabályok szerint rendezték és szinte kizárólag helyi versenyzők vettek rajta részt, akik a többi Formula–1-es versenyen nem indultak.) A versenyek száma mára jelentősen megnőtt, a legtöbb nagydíjat, 19-et 2005-ben rendezték.[16] Idén 17 versenyt tartanak.[6]

A világbajnokság bővülésének egyik oka, hogy a szabályok lefektetése, 1946 óta sok versenyt tartottak Formula–1-es szabályok szerint, amik nem számítottak bele a világbajnokság végeredményébe. Mivel a legtöbb versenyző ezeken a nagydíjakon is elindult, kézenfekvő volt, hogy az ott elért eredmény is számítson a világbajnokságban. Másrészt egyre több új ország is szeretett volna nagydíjat rendezni, különösen, amióta a sportágban megjelentek a szponzorok és rendszeressé váltak a tv-közvetítések. 1973-ban már 15 versenyt tartottak az egy évvel korábbi 12-höz képest,[17] 1984 óta pedig sosem ment a nagydíjak száma 16 alá. Mivel egy idényben húsznál több versenyt nem lehet tartani,[18] az új helyszínek megjelenése egyúttal azt is jelenti, hogy néhány ország elveszítheti a nagydíját, ha nem tudja vagy nem akarja modernizálni a pályáját (Hollandia, Argentína, Portugália), vagy ha nem sikerül megfelelő szponzori hátteret biztosítani az eseménynek (Egyesült Államok).[19]

A legújabb versenyhelyszín az idén bemutatkozó Abu Dzabi Nagydíj, ami a Formula–1 második közel-keleti helyszíne. 2008-ban a Szingapúri Nagydíj volt a sportág első éjszakai versenye. Nem régi a 2005-ös Török, valamint a 2004-es Kínai- és Bahreini Nagydíj sem. Több új versenyt is terveznek a közeljövőben, például a Dél-Koreai és Indiai Nagydíjat 2010-ben, az Európai Nagydíjat pedig 2008 óta Valenciában rendezik.

A rendező országon belül is változhat a nagydíj helyszíne, ha új, biztonságosabb, nagyobb befogadóképességű pálya épül. Nagy-Britanniában 1963 és 1986 között rotációt alkalmaztak a Brit Nagydíj két tradicionális helyszíne, Silverstone és Brands Hatch között.[20] (A verseny 2010-től Silverstoneból a Donington Parkba költözik.) A Német Nagydíjat ennek mintájára a Hockenheimringen (2006, 2008, 2010) és a Nürburgringen (2007, 2009, 2011) felváltva rendezik. Hasonló a helyzet a Japán Nagydíjjal, amit 2009-től szintén felváltva tartanak Suzukában és a Fuji Speedwayen.